Ukrajna támogatása megosztotta az államfőket csúcstalálkozójuk második napján Brüsszelben – annak ellenére, hogy a vonatkozó, költségvetést érintő döntések decemberben lesznek csak aktuálisak.
A francia elnök a miniszterelnök mellett ellenzéki vezetőkkel is találkozik.
Emmanuel Macron elnök szerint Franciaország „nem lesz a puccsisták túsza”.
Fél évvel a tervezett időpont után látogat Franciaországba az angol király, akit májusban koronáztak meg. A nyugdíjreform elleni nagy tüntetések miatt Károly inkább Németországot választotta, bár kezdetben Franciaország volt az első számú célpont, hiszen Viktória királynő fia, Edward király Párizsban alapozta meg az Entente cordiale-t, amely szövetségessé tette a brit és a francia birodalmat Németországgal szemben.
A francia elnök az ukránok gyors NATO-felvétele mellett kampányol, és pártolja EU-tagságukat is. Vagyis pont az ellenkezőjét mondja, mint korábban. Olaf Scholz német kancellár még nem gondolt és fontolt meg mindent.
A francia államfő mandátuma 2027-ig szól, és a törvények szerint nem is indulhat újra a posztért.
A testrészt az elnök levelezési osztályának munkatársai találták meg, a rendőrség lefoglalta.
Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter a kormány segítségét ígérte azoknak a boltoknak és bankoknak, amelyek fosztogatás áldozataivá váltak az elmúlt hét során Franciaországban, ahol a belügyminisztérium szerint visszatért a nyugalom az elmúlt napok zavargásai után.
A tizenéves fiú lelövése miatt kirobbant franciaországi zavargások a rendőri diszkriminációra és a kilátástalanságra vezethetők vissza.
Lehet-e bízni Macronban? Berlinben túl sokan túl későn ismerték fel, hogy Varsónak igaza volt az orosz veszély ügyében. A NATO most nem veheti fel Ukrajnát, de az eddigieknél erősebb biztonsági garanciákkal támogathatja az országot. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Franciaországban 157 embert letartóztattak és 352 gyújtogatást regisztráltak a lázongás hatodik éjszakáján – közölte a belügy hétfő reggeli jelentése. Emmanuel Macron elnök elhalasztotta berlini látogatását, de nem hirdetett szükségállapotot, ahogy azt a jobboldal és a szélsőjobboldal kívánta.
Nincs könnyű helyzetben Emmanuel Macron, akinek néhány hónappal az újraválasztása után már a második zavargáshullámmal kell megküzdenie.
Továbbra is vezető téma a nemzetközi sajtóban az EU-s menekültügyi vita, a magyar és a lengyel kormány fellépése, és annak lehetséges következményei. Több lap is foglalkozik az oroszországi puccskísérlet utáni helyzettel: Putyint nem szabad leírni, de kérdés, hogyan alakulnak a rendszeren belüli erőviszonyok. Az orbáni modell felé közelít Ausztria. Macronnak sürgősen reformokat kell bevezetnie, hogy úrrá legyen a franciaországi helyzeten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Folytatódnak Franciaország-szerte a zavargások, amelyek egy 17 éves algériai fiatal halála miatt kezdődtek – a fiút igazoltatás közben lelőtte egy rendőr.
A tervekkel ellentétben nem utazik el vasárnap Németországba Emmanuel Macron francia államfő. A lemondás oka, hogy Franciaország-szerte folytatódnak azok a zavargások, amelyek egy 17 éves algériai származású fiatal halála miatt kezdődtek. A fiatalembert egy rendőr lőtte le igazoltatás közben.
A francia elnök a Snapchatet és a TikTokot is okolja. A zavargások résztvevőinek átlagéletkora a rendőrség szerint 17 év. Kedd óta 492 középületet és kétezer gépkocsit gyújtottak fel.
A francia elnököt már korábban is sokan vádolták azzal, hogy túl távol van a francia néptől.
Negyvenezer rendőrt küldenek ki csütörtök este az utcákra Franciaországban, ahol már harmadik napja tartanak a zavargások amiatt, hogy egy rendőr egy igazoltatási kísérlet során Párizs egyik külvárosában, Nanterre-ben agyonlőtte az algériai származású 17 éves Nahel M.-et. A feszültség annak ellenére nem enyhül, hogy a hatóságok gyilkosság vádjával vizsgálatot indítottak a vétkes és őrizetbe vett rendőr ellen.
Az ügyészség szándékos emberöléssel gyanúsítja azt a rendőrt, aki agyonlőtte azt a 17 éves fiatalt kedden, aki ellenállt a közúti ellenőrzés során.
A koreai modell lehetne a minta egy orosz-ukrán békeegyezséghez, veti fel kommentárjában a The Times. A Washington Post arról ír, hogy Putyin maga hozta fel az 1917-es párhuzamot, ám azt nem emlegette, mi történt II. Miklós cárral. Despotákkal flörtöl a francia elnök, és ezzel még sok bajt okozhat. Válogatás a világsajtó írásaiból.
